A 2018. január 1. napján hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) lényeges változásokat és újításokat hozott a személyállapot perek, különösen a házassági bontóperek vonatkozásában is. Legjelentősebb változás, hogy a vagyonjogi kereset leválasztásra került a házassági perről.

A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. A keresethez csatolni kell a házasság megkötésére és a házasságból származó, életben levő gyermekek születésére vonatkozó adatokat.

A törvény 455. §-a felsorolja azokat a járulékos kérdéseket, melyek összekapcsolhatóak a házasság felbontása iránti keresettel, ezen kérdések egy eljáráson belül tárgyalhatók, meg kell említeni e körben is, hogy a felsorolás nem tartalmazza a házassági vagyonjogi keresetet.

A törvényhez fűzött indoklás egyrészt az osztott perszerkezettel indokolja a szétválasztást, hiszen ha a bíróság együtt tárgyalja a két keresetet, akkor mindkettőre le kell folytatni a perfelvételt, ami a per elhúzódását eredményezheti és így a perkoncentráció elvét sértheti, másrészt a szabályozás a gyermek érdekének kiemelt védelmét szolgálja azzal, hogy a gyermekkel kapcsolatos jogvita minél rövidebb időn belül lezárható legyen.

Fontos megemlíteni, hogy amennyiben a felek a házasság közös megegyezéssel történő felbontását kívánják, úgy a jogszabály szerint csatolni kell a keresethez a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha ez a keresetlevél előterjesztésekor már rendelkezésre áll. Amennyiben a felek a házasságot a fentebb ismertetett módon kívánják megszüntetni, az alperesnek abban az esetben is elő kell terjesztenie az ellenkérelmet, melyre a törvény 15 napos határidőt biztosít, mely egyébként további 15 nappal meghosszabbítható.

A bíróság a per bármely szakaszában, különösen a perfelvételi tárgyaláson, megkísérli a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

A bíróság köteles a felek figyelmét felhívni a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére és előnyeire.

Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek nem békülnek ki, és perfelvételi nyilatkozataikat megtették, továbbá a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának nincs helye, a bíróság a perfelvételt lezárja, és kitűzi az érdemi tárgyalás határnapját.

A perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az érdemi tárgyalás azonnali megkezdésének helye nincs. Ennek akkor van helye, ha nincs közös kiskorú gyermek, vagy a fél személyes meghallgatása nem kötelező.

Továbbra is tárgyalható a bontóperben a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset, annak ellenére, hogy tág értelemben ezen kérdések a házassági vagyonjog körébe sorolhatók.

A házasság felbontása kizárólag a bíróság jogerős ítélete alapján lehetséges, a házassági vagyonközösség megosztásához azonban nem kötelező peres eljárás megindítása, a vagyonjogi kérdéseket a házastársak peren kívüli megállapodás keretében is rendezhetik, így közös életük lezárása egy bírósági eljárás keretében is történhet.

Abban az esetben azonban, ha a felek nem tudnak teljeskörűen, minden vagyontárgyra kiterjedően egymással elszámolni, akkor a felperes félnek két keresetet kell az illetékes bíróságra benyújtania. A perrendtartásról szóló törvény nem határoz meg sorrendet a két eljárás megindítása tekintetében, illetve a két per párhuzamos lefolytatásának sincs jogi akadálya.

Fontos újítás, hogy a bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében megállapítja az életközösség fennállásának időtartamát, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban, az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg. A bíróság a házasság felbontása felől – közös megegyezés esetén – azt követően dönthet, ha az ott meghatározott valamennyi kérdésben a felek között egyezség jött létre és azt a bíróság jogerős végzésével jóváhagyta.