Az ajándékozás leglényegesebb eleme az ingyenesség, melyre tekintettel az ajándékozási szerződésekre eltérő szabályok vonatkoznak, mint az adásvételekre.

A szerződés formai és tartalmi követelményeire az adásvételi szerződésre irányadó előírásokat kell alkalmazni, azonban – mivel az adásvétellel szemben az ajándékozás legmeghatározóbb eleme az ingyenesség – az ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, míg a megajándékozott a dolog átvételére köteles.

Ingatlan ajándékozása esetén a szerződést írásba kell foglalni, valamint a tulajdonjog átruházásán felül a dolog birtokának átruházása is szükséges. Ezt követően a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Míg erre nem került sor, a teljesítést az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése tőle nem várható el. Ilyen lényeges változás lehet például az ajándékozó vagyoni helyzetének romlása vagy a megajándékozott iránti bizalom, tisztelet elvesztése.

A megajándékozottnak ajándékozási illetéket kell fizetnie, kivéve, ha az ajándékozó a megajándékozott egyenesági rokona (szülő – gyermek, nagyszülő – unoka, ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), vagy házastársa, illetve most már a testvérek között is illetékmentes az ajándékozás. Az egyenesági rokonok és házastársak, illetve a testvérek minden esetben mentesülnek az ajándékozás utáni illetékfizetési kötelezettség alól.

Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értékének 18 százaléka. Lakástulajdon, valamint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az illeték mértéke 9 százalék. Az ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

Az ajándékozó a teljesítés megtagadása mellett az ajándék visszakövetelésére is jogosult, ha arra a szerződéskötést követően beálló változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, vagy ha a megajándékozott vagy a vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, de a visszakövetelés alapja lehet a felek által ismert feltevés meghiúsulása is.

Azonban a visszakövetelés sem működik minden esetben: nem lehet az ajándékot visszakövetelni, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, illetve, ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta, vagy a visszakövetelésről lemondott. Nincs helye továbbá a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének sem. Oldalági rokonok, azaz testvérek között az Illetéktörvény legújabb módosítása alapján az ajándékozás illetékmentes. Élettársak között azonban továbbra is illetékköteles az ajándékozás, így ilyen esetekben a legcélravezetőbb adásvételi szerződés kötése, ekkor az illeték mértéke a forgalmi érték 4%-a.