A Ptk. szerint a végrendelet az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik. Ahhoz, hogy végrendeletnek minősüljön egy okirat, két minimális feltételt kell megvalósítania.

Az egyik, hogy bizonyíthatóan az örökhagyótól származzon. Ez azt jelenti, hogy végrendeletet nem tehet senki például megbízott útján. A másik, hogy az örökhagyó vagyonáról rendelkezzen.

Írásbeli végrendeletet kétféleképpen lehet hivatalosan megtenni. Közokirat formájában, amit a Ptk. közvégrendeletnek nevez. Valamint magánokiratként, amit a jog írásbeli magánvégrendelet néven ismer. Emellett elfogadható még a szóbeli végrendelkezés is, kivételes esetekben.

Tehát a három jogilag érvényes forma vonatkozik a végrendelkezésre:

közvégrendelet

írásbeli magánvégrendelet

szóbeli végrendelet.

Magánvégrendelet esetében a lényeg az, hogy ha az örökhagyó saját maga írja, akkor azon a nyelven képes legyen papírra vetni a végintézkedési szándékát. Ha pedig mással íratja, akkor el tudja az adott nyelvet olvasni.

A Ptk.7:16. § [Sajátkezűleg és más által írt végrendelet]

(1) Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja.

(2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.

(3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.”

Az okiratban ezen kívül meg kell jelölni a keletkezés idejét. Egyértelműen ki kell tűnnie az írásból, hogy az örökhagyó mikor készítette a végrendeletet, mivel csak így lehet eldönteni például több végrendelet esetén, hogy melyik a legutolsó és egyben hatályos, létező dokumentum.

A végrendelet érvényességéhez elengedhetetlen, hogy az örökhagyó aláírja az iratot. Ha a végrendelet több lapból áll, akkor a lapokat meg kell számozni.

Az írásbeli magánvégrendelet úgy is érvényes, ha az örökhagyó a sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja. Ezt a formát nevezzük holográf végrendeletnek.

Azonban akkor is érvényes az okirat, ha a más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják. Ennek a formának a neve pedig allográf végrendelet.

A Ptk. ismer egy harmadik lehetőséget is az írásbeli magánvégrendelet letételére. Az örökhagyó a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.

Ha az örökhagyó sajátkezűleg írja a magánvégrendeletet, akkor a több lapból álló iratot elegendő megszámozni. Abban az esetben viszont, ha más készíti a dokumentumot, nem csupán számozással kell ellátni, hanem minden egyes oldalt az örökhagyónak és a tanúknak alá kell írnia.

A végrendeleti tanú tekintetében a Ptk. szigorú szabályokat rögzít. A Ptk. szerint nem lehet tanú, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes, kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését, végül írástudatlan. Fontos megjegyezni, hogy az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.

Érdemes pár szót szólni a szóbeli végrendeletről is.

 A Ptk. 7:20. §-a szerint: „Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.”

Az életet fenyegető rendkívüli helyzetnek mindenképp objektíven megítélhetőnek kell lennie. Olyan váratlan hirtelenséggel kell fellépnie ezeknek a tényezőknek, hogy megakadályozzák az örökhagyót az írásbeliségben. Ez lehet kívülről közvetlenül fenyegető állapot, például hajótörés vagy baleset. Másfelől lehet olyan súlyos betegség fennállása is, amely rendkívül, hirtelen veszélyezteti az örökhagyó életét. Az egészségügyi állapot objektív megítéléséhez minden esetben orvosszakértő szükséges.

A végrendelet mindaddig érvényes, amíg valaki meg nem támadja. Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

A megtámadásra nyitva álló időt is érdemes szem előtt tartani. Ugyanis a Ptk. figyelmeztet, hogy a megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt elévül. A megtámadás jogáról le is lehet mondani, mégpedig a végrendelet érvényesnek tekintésével.

A végrendelet megtámadása esetén pontosan meg kell jelölni az érvénytelenség okát. Előfordulhat olyan eset, amikor több okot is fel lehet hozni a megtámadáskor. Ilyenkor a bíróság az összes okot köteles megvizsgálni. A végrendelet érvénytelenségének megállapításához keresetet kell indítani az illetékes bíróságon.

Érvénytelen lehet egy végrendelet, ha

az örökhagyó nem rendelkezik végrendelkezési képességgel, tehát jogszerűen nem tehet végrendeletet (például kiskorú, cselekvőképtelen),

hiányzik a végrendelkezési szándék,

az örökhagyó hibásan nyilvánítja ki végrendeleti akaratát, valamint

nem megfelelő a végrendelet tartalma.

A végrendeletet nyilvántartásba lehet vetetni. A Magyar Ügyvédi Kamara működteti a végrendeletek központi nyilvántartását, mely lehetővé teszi, hogy közjegyzők és bíróságok elérhessék a dokumentumokat. Az ügyvédek esetében szigorú szabályok vannak a közléssel kapcsolatban (az ügyvédek által készített végrendeletek (haláleseti rendelkezéseket tartalmazó okiratok) központi nyilvántartásáról szóló 3/2006. (X.16.) MÜK Szabályzat). A Magyar Ügyvédi Kamarával történő közléssel egyidejűleg 10.000,-Ft nyilvántartási díjat kell fizetni.